Monday 22 February 2010

W. B. Yeats - The two trees

Nem mondok nagy meglepetést, ha azt mondom, ennek is a zenés változatát ismertem először. Egyáltalán Yeats-ről először a megzenésített verseken keresztül hallottam. Ma egy unalmas középület-tervezés konzultáción raktam egymás mellé a magyar meg az angol változatot, szerintem nem fedi egymást egészen a kettő. Megpróbáltam tükörbe fordítani 1-2 sort és bizony gazdagabbnak találtam az angol kifejezéseket... Sőt, sokszor szerintem az értelem sem egyezett. Sokadszorra jut eszembe, hogy milyen sokat is számít, hogy eredetiben vagy fordításban olvasunk valamit.
Guess I am not telling a surprise when I say that I learned about this poem through music. I got to know Yeats in general through his poems being set to music. Today, while having a rather boring consultation at the university I put together the English original and the Hungarian translation, and I think they are not entirely the same. I tried to translate 1-2 lines word by word and indeed, the English expressions seemed richer... What's more, sometimes not even the meaning was the same. I am drawn to the conclusion again, that it matters very much whether we read the original of a piece or a translation......

KÉT FA

Ó, drágám, önszívedbe nézz:
ott nőtt a szent fölségű fa;
sudara örömtől merész,
virágban remeg ágboga.
Gyümölcse szivárványszínű,
mennybeli csillag tüköre.
Gyökere biztos erejű,
az éj nyugalmát szövi be.
Zene kél ingó sudarán,
hullámnak ő ad ütemet,
zenével házasítja szám
s varázsdalt dúdolok neked.
Bikfic szerelmek lengik át
a kulcsolódó ágakat,
dobálnak tüzes karikát:
kettőnk sorsával játszanak.
Hajukat, fürge táncukat
Ha látod, álomtájon élsz,
betölt az édes ámulat:
ó, drágám, önszívedbe nézz.

Gyötrő tükrödbe ne tekints:
kereng ott démoni csapat.
Tekintetedből ne teríts
dobajuk alá sugarat.
Mögöttük végzetes a kép:
örvényes éj üvölt, ítél,
gyökeret hó alól kitép,
fekete már a falevél.
Rombolt vidék, homályba fúlt,
fáradtság tükre, meggyötör.
Mikor az isten elaludt,
akkor készült e bús tükör.
Kiehült holló röpköd ott;
a nyughatatlan gondolat.
Lelkedre lesve tébolyog
törötten csüngő lomb alatt.
A hangját hurcolja a szél,
rázkódó szárnya meglegyint
s jaj, drága szemed elalél:
gyötrő tükrödbe ne tekints.

(fordította: Nagy László)

BELOVED, gaze in thine own heart,
The holy tree is growing there;
From joy the holy branches start,
And all the trembling flowers they bear.
The changing colours of its fruit
Have dowered the stars with merry light;
The surety of its hidden root
Has planted quiet in the night;
The shaking of its leafy head
Has given the waves their melody,
And made my lips and music wed,
Murmuring a wizard song for thee.
There the Loves a circle go,
The flaming circle of our days,
Gyring, spiring to and fro
In those great ignorant leafy ways;
Remembering all that shaken hair
And how the wingèd sandals dart,
Thine eyes grow full of tender care:
Beloved, gaze in thine own heart.
Gaze no more in the bitter glass
The demons, with their subtle guile,
Lift up before us when they pass,
Or only gaze a little while;
For there a fatal image grows
That the stormy night receives,
Roots half hidden under snows,
Broken boughs and blackened leaves.
For all things turn to barrenness
In the dim glass the demons hold,
The glass of outer weariness,
Made when God slept in times of old.
There, through the broken branches, go
The ravens of unresting thought;
Flying, crying, to and fro,
Cruel claw and hungry throat,
Or else they stand and sniff the wind,
And shake their ragged wings; alas!
Thy tender eyes grow all unkind:
Gaze no more in the bitter glass.

Monday 1 February 2010

Hamburg calling

Jo reggelt.. Itten csucsulok egy alvoszemuveggel a homlokomon, teat szurcsolgetve egy hamburgi garzonban. Kepzelj el egy nagyon kicsi lakast, aztan oszd el 3-mal, akkor talan tisztaban leszel a meretekkel.
A mult pentek reggel erkeztem ide a Babelda hugom meglatogatasara. Az ut nemikepp kalandosan indult, mivel utazas elotti nap ram tort, hogy szocialis eletet akarok elni, es mivel Balazs baratom kicsit elhuzta az egyetemi teendoit (nemely muveszeknek ilyenkor mar zajlik az egyetem), ezert csak este 10 utan sikerult osszefutnunk - 11-kor azonban a kedves budapesti kricsmik szeretnek bezarni, es mivel akkor meg a negyedenel sem tartottunk a mondanivalonknak, ugy dontottunk, hogy nalam folytatjuk. Folytattuk is.. mintegy hajnali 4-ig, amikor mar nem volt ertelme lefekudni, fel 5-kor ugyis ki kellett lepni az ajton. Ugyhogy alvas helyett bevagtunk egy korai reggelit az Astorian, aztan o haza, en meg ki Kobanyara, hogy megtalaljam a 200-as buszt, ami kivisz Ferihegyre. Az ut majdnem fel ora a F2-ig, es termeszetesen sikerult a leghuzatosabb helyet valasztanom azon az atkozott buszon. Akkor mar lehetett nemi sejtesem, hogy ez nem egy kedves mediterran kirandulas lesz, de azert nem aggodtam nagyon.
Kinn a repteren aztan meg kellett allapitanom, hogy valoszinuleg a diszlexia egy korai statuszaban lehetek, ugyanis a gep nem 07.04-kor, hanem 07.40-kor indult (ezt mar maskor is megfigyeltem, hogy hajlamos vagyok osszekeverni igy szamokat. Most veletlenul jol jartam, de kepzelheted, mi lett volna, ha 40-et hiszek 04 helyett... kellemetlen...) Ugyhogy szepen megagyaztam a repteren (kabat, sal sapka...) es egy rovidke ejszakai pihenot tartottam. A tovabbi elmenyeimrol az utazassal kapcsolatban nincs sok mondanivalom, leginkabb azert, mert majdnem egeszen kiesett. Hol szunyokaltam, hol nagyon igyekeztem, hogy ne azt tegyem, tobb-kevesebb sikerrel.. Babat azonnal megtalaltam, nem volt szukseg az elore betervezett ovintezkedesekre (menj a kek metron idaig, ott szallj at a zoldre, stb... amugy sem tudom, hogy lehetett volna kivitelezni, amikor a fekete-feheren nyomtatott terkeprol NEM derul ki, hogy mi kek es mi zold. Ez termeszetesen nyomtatas utan ugrott be... :))
Gyorsan hazajottunk, ledobtuk a pakkot, korbeneztem a torpe-lakasban, aztan mentunk is tovabb, Babanak ugyanis butorokra volt szuksege, nekem meg ebedre, es erre az Ikea latszott az eszmenyi helynek. Nincs persze mas benne, mint otthon, de azert elszorakoztunk. A szallitassal azert akadt nemi gond... a butorokat csak masnap hoztak ki, de sikerult szert tenni egy boszme nagy fonott ladara is, amit egy vallranditassal elinteztunk: majd hazavisszuk kezben, a kisebb dolgokat meg belepakoljuk. Az am babam, de ez az alkalmatossag nehezebb volt az elkepzeltnel, nem is kicsit, a porcelan bilirol meg mar ne is beszeljunk, amiben 4 cserep virag utazott. Majd megszakadtam.... A ho persze zuhogott (azota is esik, kisebb-nagyobb szunetekkel). Nem tudom, milyen lehet a Paradicsom, de gondolom hasonlo erzes, mint amikor egy ilyen utrol hazaersz, es bedolsz az agyba. En legalabbis ezt tettem, es olyan du. 5 korul megszunt szamomra a vilag egeszen masnap reggel 9-ig.
Ezalatt az ido alatt Baba kisutotte, hogy mit is akar velem csinalni szombaton: elmenni az itteni Treehugger´s-be. (Treehugger´s Pest legjobb antikvariuma, amennyiben nem zavar, hogy angol nyelvu. Ez persze nem egy lanc, csak az itteni angol av.) Az a helyzet, hogy jelen pillanatban mindketten konyveket gyujtunk, meghozza esztelen mertekben, ugyhogy voltakeppen konyvesbolt-kirandulas volt a szombat, tobb helyen is jartunk, setalgattunk a varosban. Megkimellek attol a borzalomtol, hogy megtudd, mennyi konyvvel is lettem gazdagabb... Este - mivel az Ikea butorok megerkeztek - 2 szoke no nekiult osszeszerelni egy polcot, egy asztalt es ket szeket. Csavarhuzo nincs... Ja, de van, a zsebkesben. Katasztrofa...... Azota azon imadkozom, hogy nehogy a vacsora kellos kozepen osszeessen alattam a szek. Netan az asztal... Vegre is a halalra fagyott labujjaimat egy meleg furdovel melengettem fel, aztan egy ujabb szunditas kovetkezett. Talan a faradtsagtol, talan az ujdonsag orome miatt, az elozo ejjel nem izgattak nagyon bizonyos... korulmenyek, amik ezen az ejszakan mar fejtorest okoztak. Baba hugomnak ugyanis 1 paplanja van, 1 parnaja, es 1 agya. Na jo, az agy 2 szemelyesnek van szanva, de igen csak nemet takarekossaggal. A parnat egy diszparnaval megoldottuk, a takarot egy pokroccal, de azert megis allandoan lerangattam szegenyrol a paplant, ISZONYU hideg van itt ugyanis. Ugy alszom, hogy harisnya, pizsama nadrag, felso, pulcsi. Kesztyuben olvasok, es igy is gyakran jarok a furdobe forro vizet engedni a kacsoimra. Les allemande... Azert megis aludtunk valahogy, aztan egy hosszu reggeli jott, aztan olvasgatas. Isteni dolog a lazsalas... csak semmi rohangalas vagy kotelezettseg. Majd mosogatunk kesobb. A napszakok osszemosodtak, nekem meg delelott volt, mikor nyakunkba szedtuk a varost, hogy talalkozzunk Babam egyik Karo(line?) nevu baratnojevel. Mar nem tudom szamon tartani, hogy hany ilyen nevu lanyzot is ismerek. Hamburgit meg csak egyet... Az Alster-to tokeletesen be volt fagyva, fel Hamburg azon setalgat mostansag. En azt hittem, korcsolyazni fogunk, de arra valahogy ez a jeg nem alkalmas, amugy is teljesen havas volt. Sokan szankoztak, hogolyoztak, fociztak rajta. A dolog teljesen passzolt a Kareninahoz :) Azt az egyet persze a Karenina nem emlegeti, hogy ilyen helyeken a szel allandoan szembe fuj, hogy bizonyos cipok hajlamosak az atazasra, meg hogy az orr- es arcvedo ruhadarabokat vagy meg nem talaltak fel vagy meg nem terjedtek el. BOLDOG voltam, mikor vegre egy kavezohoz ertunk, ahol magameva tehettem egy forro italt. Karo amugy teljesen rendben van, tud angolul is, Baba evfolyamtarsa. Tanultam toluk nemi mutogatast is, sokat nevettunk. Nemet siketeknek mar el tudom mondani, hogy "IMELDA" :) Illetve tegnap meg el tudtam........
Este kotyvasztottunk valamit, meg pakolasztunk az uj polcra, aztan csak voltunk. Ma reggel a hugom 6-kor kelt (itt lep be a kepbe az alvoszemuvegem) es mire en felkeltem, mar sehol sem volt. Allitolag este 6-ra jon vissza, addig fozocskeznem kellene valamit. Izgalmas lesz.. foleg neki, ha megkostolja. Esetleg nemi varosnezest is beiktatok, van kulcsom, terkepem, nemet nyelvu utikonyvem, mi masra is vagyhat az ember? (talan egy gumicsizmara...) De azert mindent csak kenyelmesen es lazan. Vegulis pihenni vagyok itt, vagy mi... Udvozletem minden marslakonak otthon!